lazítás...

Sikeresen legyőzvén az utazási fóbiámat egyre többet kirándulunk, wellneszezünk, repülünk (mondjuk a repüléstől sosem féltem), így holnap is felkötjük a hétmérföldest és egészen Siófokig (jó, nincs messze ))) ) autózunk.
Ami azonban sosem változik az az, hogy az utazás előtt két nappal, kivétel nélkül, agyon takarítom magam. Ablakot pucolok, függönyt mosok, átnyalom az összes porcelánom, kihúzom a szöget a falból és megtörölve visszadugom, kirámolom a konyhaszekrényt, kitörlöm..., szóval komplett nagytakarítást csapok, így aztán dögfáradtan esek a kocsiba induláskor és odaérkezvén bevágom a szundit.
Beszélgettünk erről a kocsiban. Ő:- muszáj mindig végigtakarítanod a házat ? Én:-muszáj! Ő:-de hisz hétközben is nyalod a házat.
Igen, takarítok , feszt..., deeee, teszem azt balesetben meghalok, kijön a rendőr hozni a hírt, hogy feldobtam a pacsit, akkor ha a szerv bemegy véletlenül kezet mosni a fürdőbe, ne mondhassa, hogy :- né má, ezeknél cseppek vannak a csaptelepen, nem fényes eléggé! Vagy, ne adj isten meg akarna zuhanyozni nálunk...erre Ő:- miért akarna a halálhíred közben megzuhanyozni???, a rendőrök nem tusolni jönnek!...jó a kérdés, de erre a válaszom: - mit lehet tudni? és ha mégis?
Egészében nem jutottunk dűlőre, én továbbra is takarítok és lihegve bedőlök induláskor a kocsiba ))).

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánjak mindannyiótoknak...és kevés locsolót ))).

p.s.: babám, lemaradtál a pink falról, húsvét utáni héten jönnek a festők))))