lazítás...

Sikeresen legyőzvén az utazási fóbiámat egyre többet kirándulunk, wellneszezünk, repülünk (mondjuk a repüléstől sosem féltem), így holnap is felkötjük a hétmérföldest és egészen Siófokig (jó, nincs messze ))) ) autózunk.
Ami azonban sosem változik az az, hogy az utazás előtt két nappal, kivétel nélkül, agyon takarítom magam. Ablakot pucolok, függönyt mosok, átnyalom az összes porcelánom, kihúzom a szöget a falból és megtörölve visszadugom, kirámolom a konyhaszekrényt, kitörlöm..., szóval komplett nagytakarítást csapok, így aztán dögfáradtan esek a kocsiba induláskor és odaérkezvén bevágom a szundit.
Beszélgettünk erről a kocsiban. Ő:- muszáj mindig végigtakarítanod a házat ? Én:-muszáj! Ő:-de hisz hétközben is nyalod a házat.
Igen, takarítok , feszt..., deeee, teszem azt balesetben meghalok, kijön a rendőr hozni a hírt, hogy feldobtam a pacsit, akkor ha a szerv bemegy véletlenül kezet mosni a fürdőbe, ne mondhassa, hogy :- né má, ezeknél cseppek vannak a csaptelepen, nem fényes eléggé! Vagy, ne adj isten meg akarna zuhanyozni nálunk...erre Ő:- miért akarna a halálhíred közben megzuhanyozni???, a rendőrök nem tusolni jönnek!...jó a kérdés, de erre a válaszom: - mit lehet tudni? és ha mégis?
Egészében nem jutottunk dűlőre, én továbbra is takarítok és lihegve bedőlök induláskor a kocsiba ))).

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánjak mindannyiótoknak...és kevés locsolót ))).

p.s.: babám, lemaradtál a pink falról, húsvét utáni héten jönnek a festők))))

zsiráf...

A tizenötödikei hosszú hétvégén Balatonfüreden voltunk. Jártunk már jópárszor itt és nézgelődtünk, kirándult közel és távol Füredhez, de csak most fedeztem fel a helyi savanyúvíz forrást. Egyeskével elautóztunk és megkóstoltuk. 7 fokos a víz és meglepően szénsavas, a szaga pedig...nos, nekem egészen rémes. De egyeske imádta. Volt nálunk pár üres üveg, megtöltöttük  és egyeske itthon pár nap alatt megitta. Tegnap előállt az ötlettel (mivel egész héten gyűjtötte az üvegeket), hogy ugyanmá' ruccanjunk le Füredre vízért. Előtte még benéztünk a tihanyi piacra, ahol még csak egyszer sikerült vennem egy csipkebogyó lekvárt, ami két napra rá fel is forrt, viszont az egyik bódéban isteni sült kalbászt mérnek, burgonya csipsszel, almapaprikával, mustárral...becarás))) . Most viszont megajándékoztam magam, egy tünci nyaklánccal, hogy legalább vegyek valamit ))), az árát le sem merem írni)).

Aztán irány a forrás, ahol is ketten voltak előttünk húsz literes kannákkal, üres palackokkal. Bakker, fél órát vártunk mire ránk került a sor. De nem unatkoztunk, mivel élénk traccsparti alakult ki az ottlévő várakozók között. Kiderült, hogy az előttünk töltők Szombathelyről vándliztak ide a vízért, azért vittek tetemes mennyiséget.
Hazafelé még fagyiztunk..., mondjuk az idén nem először ))).

Húsvétkor Siófokra megyünk, egyeske már megpendítette, hogy igazán átugorhatnánk Füredre vízért.

nehezen...

...nehezen találtam rá a jelszóra és a fiókra, hisz x éve írtam ide utoljára )))...